XIX. századi magyarok
A
rovat egyik, Munkácsyról szóló cikkének bevezetésében elmesélem, hogy
kislány koromban az első, "igazi" képzőművészeti albumom Pogány Ö.
Gábor: Magyar Festészet a XIX. században című könyve volt. A
reprodukciók a Magyar Nemzeti Galéria képeiről készültek. Akkor,
tízévesen lelkesen lapozgattam ezt a könyvet. Most úgy gondolom, ennél
jobb képek által nem is ismerkedhettem volna a képzőművészettel, mint a
legnagyobb magyar festőktől való válogatással.
Több, mint fél évszázaddal később, még mindig nagyon szeretem a
munkáikat, s ebben a rovatban igyekszem bemutatni közülük a
legszebbeket.
Idézem a könyv szerzőjének bevezető sorait: "A magyar
képzőművészetek történetében a múlt század festészetét méltán tartják a
megbecsült hagyományok kifogyhatatlan kincsestárának, a megrendítő és
példamutató remekművek fényes galériájának, mely kiváló tehetségeket és
hősi tanulságokat idéz. A nemzeti művészet kialakulásának, klasszikus
mestereink működésének kora ez, amikor végre saját hangján és egyetemes
érvénnyel nyilatkozott meg népünk is a festészet eszközeivel, s amikor
a magyar művészek maradandó minőségű alkotásaikkal számottevő rangot
szereztek hazánknak az emberiség végtelenül gazdag kulturális
együttesében."