Igen, van képem hozzá!:))) a
szó igazi és átvitt értelmében is. Van képem hozzá, mert több mint öt
éve, mióta internetem van, rengeteget böngészgettem képzőművészeti
alkotások után, és ami tetszett, azt mindig el is mentettem a saját
gépemre. Több tízezernyi festmény, szobor, egyéb műtárgy fotóját őrzöm,
szépen rendszerezve. És van képem hozzá, mert teljesen amatőrként
vettem a bátorságot 2007. márciusában, és elindítottam ezt a magazint a
hotdogos profilomon.
Eredeti
szándékom az volt, hogy naponta egy-egy nekem kedves képzőművészeti
alkotással töltöm ki ezt az üres képkeretet, elmesélve, hogy miért is
szeretem én azt a képet, szobrot vagy tárgyat. Így is indult, de már
második vagy harmadik alkalommal képtelen voltam megelégedni egyetlen
képpel... aztán lassacskán egyre több lett. Több képhez többet is
szövegeltem, így aztán a cikkecskéim terjedelme egyre nőtt... szép
lassan kialakult a magazinom mai formája: sok-sok kép egy-egy
témakörben vagy művésztől, s hozzá az én laza, spontán szövegem. Írom,
ami eszembe jut, saját élményeimet, gondolataimat,
"rácsodálkozásaimat", és egy kevés életrajzi adatot, abból is az
érdekesebbjét. Művtöri csak nagyon minimális, hiszen nem vagyok
szakember. Aki komoly művészettörténeti olvasmányra vágyik, megtalálja
magának az arra szolgáló internetes helyeken. Ott, ahol én is
olvasgatok, böngészgetek. Hogy mégis legyen valami komolysága a
dolognak, általában megjelölök egy-két ilyen helyet a cikkeimben.
Felesleges és etikátlan lenne lemásolnom a szöveget, elég ha berakok
egy linket, akit érdekel, odakattint. Akit meg nem, az beéri a
képekben való gyönyörködéssel, és az én könnyed csacsogásommal. Sokan
vannak ilyenek, és én örülök, hogy vannak. Sokan írják a
kommentjeikben, hogy ők nem mennek el egy kiállításra, nem vesznek
drága albumokat, viszont az én kis összeállításomat örömmel és
rendszeresen látogatják.
A másik magazinomban már
írtam, elkezdtem aggódni miatta, hogy ezek a
munkáim egyszercsak egyik pillanatról a másikra elveszhetnek,
kitörlődhetnek. Ezért mentettem át őket ide, a honlapomra. Hosszú munka
volt, soká tartott, amig minden átkerült. De 2011. elejére elkészült, s
most újra többet gondolhatok arra, hogy újabb összeállításokkal
rukkoljak elő. Mert ötletem, s hozzá kép is bőven akad. Elő fogok venni
régebbi eseményeket, egy-két éve látott kiállításokat is, amelyeknek az
élményét jó lesz újraélni, hiszen - saját fotóim vagy az internetről
levadászott reprodukciók formájában - VAN KÉPEM HOZZÁ!
