Utazgatok, barátkozom, ismerkedem Magyarországgal

Nyugdíjas koromban eszméltem rá, hogy milyen sok szép helyet nem láttam még a saját hazámból... így kezdődik a Kis hazánkban, vasúton rovatom ismertetője. No nem fogom az egészet megismételni, de ugyanarról van szó. Csak persze nem mindig vasúton utazom... de utazom, ameddig bírom erővel, - igaz, egyre lassabban, kényelmesebben, de igyekszem megismerni minél több helyet az országból, ahol születtem, élek. Utazom néha a gyerekeimmel, barátokkal, de többnyire egyedül. Utazom, mert meghívott valaki, akivel az interneten barátkoztunk össze, és szeretnénk élőben is találkozni. S utazom, csak úgy, mert van valami, ami érdekel, mert szeretnék megismerni egy helyet, ahol még sosem jártam... vagy már nagyon régen. Utazom, mert utazni jó. S ha utazom, egy valamit biztosan magammal viszek: a fényképezőgépemet. Mert olyan jó is később, otthon felidézni az utazáson látottakat. S egy ideje az érdekesebb dolgokat meg is mutatom, itt, a honlapomon. Mert az élményeket megosztani is jó... Egyetértesz?