3.) Közös
Zsolnay - Herendi Kiállítás
Nem, nem tévedés a cím! Nem a Parlamentben jártam, hanem valóban egy közös Herendi és Zsolnay porcelánkiállításon, az idei POSZT alkalmából. Hogy hogy került a magyar korona egy porcelánkiállításra? Hát ez bizony nem az igazi, csak annak élethű, nagyon pontos mása - herendi porcelánból. Ugye hihetetlen? Pedig tényleg így néz ki, pár centiről láttam, csak éppen nem mertem az orromat az üveghez nyomni, hogy még közelebbről vizsgálgassam, vajon hol látszik rajta, hogy nem arany, nem drágakövek, hanem festett, aranyozott porcelán az egész.
Micsoda
nagyszerű ötlet! - ez volt az első gondolatom, amikor
meghallottam, hogy a két gyár közös kiállításon mutatta be a
napjainkban gyártott termékeinek színe-javát. A barátnőm hívott fel
azzal, hogy tudom-e, ma látható utoljára a kiállítás. Nem, nem tudtam,
valahogy elkerülte ez az egész a figyelmemet a POSZT sok kínálata
között. De aznapra éppen "csak néhány házzal odébb" terveztem
programot. A Modern Magyar Képtárat mutatta be Bálint András, egy
szubjektív tárlatvezetés keretében. Hamar megegyeztünk benne, hogy
mindkettőt megnézzük, szépen egymás után... Hát, nem egészen
így sikerült, de ha végigolvassátok, megláthatjátok, egész szép
kis napunk volt így is.
A Székesegyház nyugati oldalán találtunk parkolóhelyet, erről az oldalról még úgysem fotóztam soha ezt szép épületet. Na persze, eddig...-:)))
Még egy szép kép a Dómról: néhány apostol a bárányfelhős kék ég alatt.
A kiállítás a Dóm Múzeum galériájában volt. A Kőtár középkori építészeti, szobrászati elemei szép keretet szolgáltattak a két világhírű magyar porcelángyár termékeinek bemutatásához.
(A Múzeum anyagának ismertetése most nem célom, de ha valaki kiváncsi rá, nézzen be a honlapjukra.
A porcelánok ilyen szép, üveges tárlókban voltak elhelyezve, váltakozva egy pécsi-, egy herendi tárló. Ezt a módszer követem én is, így igazságos... No persze, én - pécsi tükeként - elfogult vagyok... de elismerem, nagyon szépek a herendi porcelánok is.
No hát akkor, egy virágos váza Herendről...,
... és egy virágos váza Pécsről... (bocs a fényfoltért, de ezeket a csodásan lángoló szecessziós pipacsokat akkor sem tudom kihagyni, ha tökéletlen a fotó-:)
...egy állatfigura Herendről...,
...és egy állatfigura Pécsről.
Herendi
Zsolnay
Herendi
Zsolnay
Herendi: Pestis doktor
az előző herendi szobrocska részlete
Zsolnay
az előző - kézzel festett - tál mintázata közelebbről
Herendi: ABC
Zsolnay
Herendi világítótestek
Zsolnay falikép
Herendi mosdókészlet
Zsolnay falitál
Herendi váza részlete
A Zsolnay-kollekció bemutatott néhány darabot a közelmúlt legjelentősebb megrendeléséből is, amikor az ománi szultán rendelésére készítették el századforduló korabeli szecessziós tárgyak másolatait; például ezeket is.
Herendi
Zsolnay
Herendi
Zsolnay
Herendi
Zsolnay
Herendi
Zsolnay
Annak szemléltetésére, hogy a hírneves porcelángyárak gazdag motívumkincsét nemcsak porcelán dísztárgyakra, hanem például a divatos öltözködéshez is fel lehet használni, a herendi gyár néhány csinos alkalmi ruhát...,
a Zsolnay-gyár pedig mutatós, modern ékszereket mutatott be.
Feltöltekezve szépséggel, kicsit szédelegve mentünk ki a tűző napsütésre. Csak néhány háznyival messzebb, a Modern Magyar Képtár udvarában gyülekeztünk, hogy rendhagyó tárlatvezetésen tekinthessük meg a XX. század első felének művészi alkotásait.
Az udvarban a Párizsban élő magyar szobrász, Pierre Székely szobrai állnak... és ezúttal még valaki; Bálint András, nekünk háttal. Nem véletlenül választottam ezt a képet. Joggal érezhettük úgy, hogy a művész úr hátat fordított nekünk. (Pedig hogy odavoltam érte anno, a Szerelmesfilm idején!-:) Elsőként voltunk ott a barátnőmmel, vártunk félórát, amíg gyülekezett a társaság. Aztán kiderült, csak az mehet be, (többnyire fiatalok) akinek előre igényelt (egyébként ingyenes) jegye van. Igaz, elhangzott egy ígéret, hogy ha lesz elég érdeklődő, kb. egy-másfél óra múlva megismétlik a tárlatvezetést, de azt már nem volt kedvünk megvárni... olyan jó érzés lett volna, ha kivételt tesznek két nagymama-korú, kissé már fáradt hölgy kedvéért...hm, lehet hogy nincs igazam?-:))
Nos, úgy döntöttünk, majd máskor megnézzük a kiállítást, most viszont lesétáltunk a Széchenyi térre, és végighallgattuk az idei Könyvhét egyik legérdekesebb beszélgetését. Vámos Miklós beszélgetett íróbarátjával, Müller Péterrel. Az időnként személyes hangvételű, bensőséges társalgás maradandó élményt jelentett.
Kis kószálás a Király utcában, gyors vacsi a Dóm étteremben, aztán visszatértem a főtérre, hogy egy másik barátnőm társaságában egy vidám, lezser hangulatú könyvheti műsorral fejezzem be ezt a szép napot: az első részben már említett Gesztesi-interjúval.
És ezzel véget is ért az idei POSZT-os élményeimről szóló háromrészes beszámolóm. Érdekes volt? -:)
